2015. szeptember 5., szombat

12 - Relax

Sziasztok!

Sajnálom ezt a sok kihagyást, de sajnos időhiányban szenvedtem és időközben eljött a szeptember elseje. Kinek, hogy telt ez a pár nap? Vagy csak nekem van már most elegem ebből az egészből? :D Remélem azért nem volt olyan rossz nektek, mint nekem :D Szeretném megköszönni a 33 feliratkozót a több, mint 25 000 megtekintést és a kommenteket <3 Nagyon jól esik! Ez a fejezet nem lett valami izgalmas vagy hosszú (sőt, szerintem rossz lett), de ígérem a következő résztől beindulnak a dolgok :) A következő rész nem tudom, mikor jön, mivel  van egy pár elintézni valóm, ugyanis én idén felvételizek :p Kitartást a sulihoz! <33333
Puszi, Balir

12 - 
Relax


"Soha ne félj túl boldoggá tenni egy gyereket. A boldogság az a légkör, ahol a szeretet kifejlődik." - Thomas Bray
Hollywood Undead - Let Go
Az élet abban a házban egyre feszültebb lett. Adam szinte azonnal visszament Amerikába, de hetente kétszer beszéltünk, szóval érte nem aggódtam annyira. Miközben lábadoztam Harry-t és a többi fiút csak este láttam. Mint kiderült, több, mint negyvenen laktunk egy fedél alatt és abból a negyven emberből körülbelül hússzal találkoztam. Az időt rendszerint Rowena-val és Eleanorral ütöttem el, miközben sikerült végre magamtól mozognom, így a kerekes széket eldobhattam. Úgy tűnt, hogy kezd mindenki eltávolodni egymástól. Senkinek nem volt ideje senkire, és ez hatalmas baj volt. Harry igyekezett kimutatni, hogy mennyire szeret engem és Rowena-t, de rendszerint annyira fáradt volt, hogy csak egy "Szeretlek"-re futotta. Próbáltunk jobban közeledni egymáshoz, de csak csókokra és ölelésekre futotta.

Miközben a szerelmi életem romokban hevert, boldog voltam. Ismét gyereket vártam, de ezt csak akkor fogtam fel, mikor a hasam elkezdett egyre nagyobbra és nagyobbra nőni. Őszintén állítom, hogy féltem. Féltem a pillanattól, mikor megszületik, attól, hogy hova kell hazavinnem, hogy milyen körülmények között nőjön fel. Rowena-val már elkövettem ezt a hibát, a kicsivel pedig nem akartam. Igaz, hogy Ro még nagyon kicsi volt, de mindig is attól tartottam, hogy megmarad neki néhány nagyon rossz emlék, amik hatással lesznek az életére. Elsősorban anya voltam és az elsők a gyerekeim voltak, és az, hogy biztonságban legyenek. Akármennyire szerettem Harry-t és a többieket, elegem lett a bujkálásból és a menekülésből. Nyugalmat akartam. És ezt addig nem kaphattam meg, amíg Harry-vel voltam. Fogalmam sem volt arról, hogyan megyek el, vagy arról, hogy hová megyek, de azt tudtam, hogy valahogyan fel kell szívódnunk Ro-val, amíg nem születik meg a kicsi, mert Őt nem ilyen körülmények között akartam hazahozni. Azt szerettem volna, ha igazi otthonban, igazi családban, nem pedig idegenek között. Eleanor segítségét kértem, hogy segítsen felszívódni, de még nem találtunk ki semmit. 

 - Mit szólnál ahhoz, ha szombaton rendeznénk egy bulit? - kérdezte Harry váratlanul egy este, mikor az ágyban feküdve szorosan hozzábújtam - már amennyire a hasam engedte.
 - Milyen buli? - kérdeztem, miközben kezeimmel a hajtincseivel játszadoztam. Tetovált keze lecsúszott kerek hasamra, amit simogatni  kezdett, melytől melegség áradt a szívemben.
 - Tudod a fiúkkal arra gondoltunk, hogy tartanánk egy lazulós napot. Mostanában annyi a feszültség és alig van időnk egymásra, ezért kitaláltuk, hogy pihenünk egy nap. Van egy hatalmas kert hátul és rendeznénk egy focimeccset meg grilleznénk. Amíg mi felállítjuk a kapukat, kivisszük a grillt az asztalokat és a székeket, addig ti előkészíthetnétek a kaját. És az este csak a mienk - mesélte. 
 - Jól hangzik - mosolyodtam el, majd egy puszit adtam az arcára, amit ő egy csókkal viszonzott.
 - Örülök, hogy tetszik. Az őrséget is elintézzük. Valószínűleg óránként lesz váltás és minimum két ember lesz kint a kapunál - magyarázta.
 Harry tényleg megcsinálta ezt az egészet. Emlékszem Louis és Eleanor péntek este beállított annyi hússal, zöldséggel, üditővel és alkohol itallal, ami egy hadseregnek is sok volt. Mivel nem nagyon tudtuk hova tenni ezt a sok mindent El-lel elkezdtük fölvágni és befűszerezni a húst, majd ugyanezt a zöldséggel. Ezek elfoglalták az egész hűtőt ezért a többi cuccot vagy a fagyasztóba vagy pedig a fenti konyhai hűtőbe tettük.  Másnap mindenki egy helyen volt. Fiúk a kertben, a lányok és Niall a konyhában, a szőkeséget ugyanis lehetetlen volt elvinni a kaja mellől. Összesen 5-en tartózkodtunk a konyhában. Niall, Eleanor, Rowena, Katy és én. Katy-t utólag ismertem meg, mint Zayn barátnőjét. 19 éves volt, fekete hajú, kék szemű és csupa vidámság. Zayn tökéletes ellentéte. Kiderült, hogy ő is ideiglenesen a házban élt csak alig járt le az emeletről, hiszen ott is van konyha és mellékhelység. Nagyon aranyos lány volt és jól elbeszélgettem vele. Miközben mi hárman mindent előkészítettünk Rowena - az etetőszékével együtt   a nappaliba, ahol a tv-ben valami bugyuta gyerekmesét nézett, majd elbóbiskolt. Niall pedig szomorú volt, mivel nem tudott miből kunyerálni, hiszen a nyers húst csak nem eszi meg, viszont a krumplisalátából, amit El csinált, abból elette a felét, ezért újat kellett csinálni. 
 - Hogy álltok? - jött be Harry és Liam a kertből. 
 - Mindjárt kész vagyunk - mondtam, mikor az utolsó húsokat fóliáztuk be. 
 - Jó, mert fél öt van - pillantott a telefonja kijelzőjére. 
 - Ha segíteni szeretnétek tegyétek a söröket meg az üdítőket a fagyasztódobozba és vigyétek ki őket - "parancsolta" Eleanor, mire csak egy gyors oké jött válaszul.
 - Egy üdítőt hagyjatok elől Rowena-nak mert túl hideg lesz neki - kértem, miközben a húsokat csomagoltam.
 - Vettem - válaszolt Harry, majd mikor elhaladt mögöttem, egy puszit nyomott a fejem búbjára. Elmosolyodtam és dolgoztam tovább. Mikor kész lettünk már sötétedett és Rowena is felkelt. 
 - Tay, mi kiviszünk mindent, te hozd Rowena-t - mosolygott rám Katy. Bólintottam és elindultam a nappaliba. Amikor Ro meglátott kacarászni kezdett, mire kiesett a cumi a szájából. Megtörölgettem és visszacsúsztattam ajkai közé. Mivel kezdett hideg lenne, bevittem a szobánkba, ahol ráadtam egy vastag pulcsit, majd rájöttem, hogy nem ártana, ha én is felvennék valamit.
- Taylor, itt vagy? - hallottam meg Harry feszült hangját.
- A szobában vagyunk - kiabáltam ki neki. Hallottam dübörgő lépteit, s pont akkor nyitott be a szobába, mikor Rowena-t letettem a földre, hogy feltudjam venni a pulcsim.
- Mit csináltok? - állt meg az ajtóban és Rowena-t követte szemeivel.
- Csak adtam rá egy pulcsit, mert nem akarom, hogy megfázzon és én is veszek magamra valamit, ha már itt vagyunk - magyaráztam, miközben a szekrényben turkáltam egy felső  után nézve. Sikeresen találtam egy fekete pulcsit s habár nem volt valami vastag legalább nem fagytam meg. - Harry ott van a komódon a sapkája, légyszíves add azt rá - kértem, mivel én éppen a felsőmet vettem fel. Mikor megfordultam láttam, ahogyan felveszi Rowena-t, majd ügyetlenül ráteszi a kis lila sapkát.
- Mehetünk? - kérdezte.
- Persze, hozod Rowena-t? - kérdeztem, miközben mellé sétáltam. Bólintott, majd egy csókot nyomott a számra.
- Utálom ezt a piercinget - jelentettem ki, miközben felkaptam az ágyról egy csörgőt, s egy rágókát, amiket Ro kicsi kezeibe adtam, és nagyon is örült neki.
- Én úgy vettem észre, hogy nagyon is szereted, főleg amikor... - kezdte Harry, de nem hagytam hogy befejezze.
- Be nem merd fejezni - szóltam rá, miközben elindultunk. Jóízűen felnevetett, majd az egyik kezével átölelte a vállam és egy puszit nyomott a fejem búbjára. Átöleltem a derekát és így fojtattuk az utunkat kifele. Ami azt illeti a fiúk kitettek magukért. A hatalmas kert két oldalán két hatalmas focikapu állt, és velünk szenben a kerítés mellett pedig ott volt a grill, az asztalok, amik össze voltak tolva, mellette a székek. A kertet körben fáklyák világították meg és kellemes sült hús illat áradt a levegőben, az emberek pedig az asztalok köré gyülve nevetgéltek. Miután én is elhelyezkedtem egy széken, Harry a kezembe nyomta a lányunkat, aki hangtalanul rágcsálta a rágókáját, a másik kezében pedig a csörgőt rázogatta. Miközben szorosan átkaroltam a derekát, arra lettem figyelmes, hogy megállt mellettünk. Mikor felnéztem láttam, hogy a szájából egy cigaretta lógott ki, a kezében pedig öngyújtó volt. Na álljon meg a menet.
 - Ugye ezt nem gondolod komolyan? - kérdeztem fennhangon. 
  - Most mi van? - kérdezte még mindig cigivel a szájában, amit még szerencsére nem gyújtott meg. 
  - Ha cigizni akarsz, akkor el kell menned a kert másik végébe, mert nem akarom, hogy a gyerek belélegezze a füstöt - közöltem szemrebbenés nélkül, mire hitetlenül felnevetett, de azért elvonult pár másik emberrel a kert végébe. 
  - Nem is tudtam, hogy Harry-t így kordában lehet tartani - ült le mellém Katy. 
  - A gyakorlat teszi - nevettem. 
  - Lehetne egy kérdésem? - bólintottam. - Hány éves vagy? Már ha nem veszed tolakodásnak... - szabadkozott.
 - Egyáltalán nem - nyugtattam meg. - Tizennyolc vagyok. Mikor megismertem Harry-t alig múltam el 17 - magyaráztam, mire szó szerint leesett az álla.
 - De, hát Harry....
 - Huszonnégy éves, tudom - mosolyogtam rá félbeszakítva őt. 
 - És ilyen fiatalon gyereket vállaltál? - kérdezte az egyik kezével végigsimítva Rowena arcán.
 - Az igazság az, hogy mindkét gyerek meglepetés volt, de nem bánom - vigyorodtam el. 
 - És, hogy ismerted meg Harry-t?
 - Az egy hosszú és bonyolult történet, egyszer elmesélem neked - mondtam. 
 - Ne feledd, még egy hónapig itt vagyok - igen. Katy említette, hogy Ő eredetileg finn , hogy ott él és itt most csak látogatóban van, de hamarosan vissza kell utaznia. 
 - Mindenképp - mosolyogtam rá. 

Az este további része remekül telt. Eleanor és Katy a grillnél álltak, míg mi Rowena-val egy széken ültünk. Az  fiúk pedig nagy focibajnokságot rendeztek, ahol nem kímélték egymást. Néztem, hogyan lökik, rúgják fel egymást és ezen csak nevettek. Amíg ők gyilkolták egymást El-ék a terhességemről kérdeztek, meg arról, hogy hogyan bírom ezt az egészet. Igazából teljesen jól bírtam, nem voltam rosszúl vagy valami, de elég kellemetlen volt, hogy a melltartómat alig bírtam bekapcsolni, annyira megduzzadtak a melleim, míg a pólóimat egyre jobban kezdtem kinőni, mivel  a hasam egyre nagyobb és nagyobb lett. El kellett volna mennem vásárolni, de kételkedtem abban, hogy Harry elengedett volna. Kellemes társalgást folytattam a két lánnyal, miközben állandóan Harry-t lestem, aki lelkesen, nevetve rúgta a bőrt. Végül Harryék csapata került ki győztesen, és boldogságukat "hatalmas" kiabálással adták mindenki tudtára. A következő pillanatban pedig, mielőtt leültek volna az asztalhoz, mindegyikük kinyitott magának egy-egy sört. Az asztalfőhöz Harry huppant le, ami közvetlen mellettem volt. Velem szemben Liam, a baloldalamon pedig Niall foglalt helyet. 
 - Jól érzed magad? - kérdezte Harry, miközben az egyik kezét a szék támlájára csúsztatva.
 - Persze - mosolyogtam. Puszit lehelt az arcomra, majd miután letette a sört, kivette a kezemből Rowena-t, aki boldogan kacagni kezdett. Harry csókot nyomott az arcára, majd
az ölébe ültette. Kellemesen beszélgetett a többiekkel, közben pedig Ro,  Harry mellkasára hajtott fejjel elszenderedett. Mikor El és Katy kitettek néhány kupac papírtányért majd az asztal néhány pontjára ételt, abban a pillanatban a velem szemben ülő Liam előhúzott a zsebéből egy cigarettát.
 - Meg ne próbáld - szóltam rá, majd a villámmal pár hús szeletet tettem a tányéromra. Liam tanácstalanul Harry-re nézett, aki megvonta a vállát.
 - Rám ne nézz, engem is elküldött a kert végébe cigizni - helyes válasz. 

A vacsora egyszerűen csodálatos volt, és sikerült Niall-el mindent megkóstolnom, mivel utólag kiderült azért ült le mellém, mert tudta, hogy én is sokat eszek. Minden ember - rajtam kívűl - kezdett részeges állapotba kerülni, sokan el is tűntek, majd mikor láttam, hogy Harry is rendesen elázott, akkor vettem ki a kezéből a lányunkat és kívántam mindenkinek jó éjszakát. Bementem a házba, majd a szobánkba. Még hallottam kintről a nevetéseket, de nem nagyon foglalkoztam velük. Betettem Rowena-t az ágyába és miután betakargattam, a játékait pedig a helyükre tettem, elmentem és vettem egy nyugtató zuhanyt. Miközben a forró víz végigpergett testemen, elkezdtem gondolkodni, azon, hogyan mehetnénk el innen. Az első gondolatom az volt, hogy este megyek el, de rájöttem, hogy az őrök nem engednének ki a kapun. Aztán pedig Katy-re gondoltam. Hogy talán tudna segíteni, hiszen valójában egy másik országban él, de a megfelelő alkalmat kellene kivárni. Amikor Harry nem tudja megakadályozni ezt az egészet...
 Mikor kiléptem a zuhanyzóból és megtörölköztem, magamra vettem a pizsamámat, ami egy egyszerű pólóból és rövidnadrágból állt. Lekapcsoltam a villanyt, majd mikor kimentem a szobába, majdnem szívrohamot kaptam, ugyanis Harry ott ült az ágyon korom sötétben.
- Megijesztettél - szólaltam meg.
- Bocs - emelte fel a fejét, miközben válaszolt kissé bánatos hangján.
- Mi a baj? - ültem le mellé, kezeimet pedig hátára simítottam.
- Elcsesztem - részeg volt. - Ezt az egészet. Veled, meg a gyerekkel. Nem akarom, hogy Rowena meg a baba ilyen körülmények között nőjenek fel - biztos, hogy részeg volt.
- Minden meg fog oldódni - miután mi elmentünk.
- Tudod, hogy nagyon szeretlek? - hirtelen vallomásától meghökkentem.
- Én is szeretlek - mondtam, a következő pillanatban pedig vadul ajkaimnak esett. Meglepett a hevessége, de, amint megéreztem az alkohol ízét ajkain, tudtam, hogy rettenetesen leitta magát. Mégis hagytam magam. Odaadtam neki magam, hiszen nem tudhattam mit hoz a holnap vagy holnapután. Sosem lehet tudni mikor veszíted el életed szerelmét, de próbálod boldoggá tenni a vele eltöltött időt, még ha a körülmények nem is engedik...